Személyes vallomással kezdem: gyűlölöm a késést! Aki késik, minden más emberi aljasságra is képes. Nincs jogom más idejével gazdálkodni. Persze van vis major, leszakad a híd, beáll a forgalom, de olyankor oda kell telefonálni. John Steinbeck mondta: „Ha valami korán jön vagy késik, mindent felboríthat maga körül - hatása minden irányban kisugárzik, és hullámokban gyűrűzik tova, mint amikor követ hajítunk egy csendes tóba.”

Egyszer a Bíróképző Akadémián a „bíró-tanoncok”, bírósági fogalmazók, azt mondták: a bíró szerint ő késhet, mert nélküle a tárgyalás nem kezdődik meg. Na, pont ezért nem késhet, mert ha a bíró késik, az igazság, a jog késik! Egyik előadásom előtt vártunk egy másik vendéget, ismert parfümkirálynő, aki igen sokat késett, és azt mondta, tudod Ibolya, a primadonna mindig késik. Én meg azt találtam rá válaszolni, hogy a profi meg ott van időben.

Az idő tiszteletéhez elengedhetetlen az óra, mert honnan is tudnánk? Nagymamáink még kihajoltak az ablakon és felnéztek a toronyórára, ma ez már elég nehézkes lenne. Azt mondanom se kell, hogy az óra legyen pontos. Van, aki azért állítja át, hogy ne késsen el – de hát ő tudja, hogy át van állítva az órája??!!  Tán szakmai ártalom, hogy én időfüggő vagyok, nálam a lakás minden helyiségében van valamilyen óra – egy-egy időátállításnál jó, elvagyok.

Nemzetközi üzleti gyakorlat, a diplomáciában pedig kötelező, hogy nem azt beszéljük meg, hogy hánykor találkozunk, hanem azt is, hogy meddig fog tartani. Ez a „tól-ig” védi a vendéget, mert ha várnia kell, kérhet egy másik időpontot, a fogadó felet pedig azért védi, mert a megbeszélést mindig ő fejezi be.

De honnan is tudjuk, hogy épp mennyi az idő?

„Imádom”, mikor kibiggyesztik a mobiltelefont a tárgyalóasztalra, sőt, kapaszkodjanak meg, az étkezőasztalra is, hogy lássák, hány óra van. Ilyenkor akárhányszor lenéz a telefonjára, megszakítja a szemkontaktust azzal, akivel épp tárgyal – ezzel azt üzeni, hogy te nem vagy fontos, bezzeg a mobilom! Igen nagy sértés. Kérem szépen, hogy amíg valakivel beszélgetnek, akár hivatalos, akár magán ügyben, a mobilt tegyék el a zsebükbe, táskába. Az időt a karórán kell megnézni.

Az hordjon zsebórát, aki igen ráérős szakmával bír, hiszen azt kellően hátradőlve, elegáns mozdulattal a lánca mentén végigsimítva kell kiemelni, kinyitni, aztán becsukni, visszarakni… Üzleti életben nem tudom elképzelni. Ja, és akinek zsebórája van, látszik a lánc, az ne hordjon karórát. Ez olyan, mint a nadrágtartó és az öv együtt.

És itt vagyunk a karóránál. A rendező elv, mint mindig, az elegancia. Ahogy mondani szoktam, az elegancia a megjelenés intelligenciája. A méregdrága, hat centi vastag, tengermélységmérős karóra az nem elegáns, csak drága. Az elegáns óra lapos, bőrszíjas. Akit zavar a bőrszíj, hordhat fémet is, de az ne csillogjon. Az aranyóra arany fémcsattal tán a frakkhoz, szmokinghoz hordható. Esti alkalmakon a férfiak és a nők is hordhatnak ékszer-órát, gyönyörűeket lehet kapni.

Az elegáns óra számlapos. Mondanom se kell, hogy a fekete pántként megjelenő okosóra, ami érintésre mutatja az időt, a vérnyomást, az időjárást, a rádióban éppen hallatszó zene címét, szerzőjét, a közeli éttermek menüjét, indítja az otthoni mosógépet stb. praktikus ugyan, de magára valamit adó üzletember ilyet csak az edzőteremben hord. 

Az órát a zakó ujjából fél - esetleg egy centire kilátszódó ingmandzsetta félig takarja el. Az óraviseletben is indul a retró áramlat, a régi óráknak nagy piaca van. De azért azt javasolnám, hogy a nagypapa Pobeda óráját inkább a gyűjteményünkben tartsuk, és ne hordjuk.

Eddig az lehet az érzésük, hogy csak a férfiakról beszéltem, de a női karóra is ugyanígy kell, hogy üzemeljen. Tehát nem kiegészítő ékszer, hanem időjelző alkalmatosság. Nyilván kecsesebb, kisebb, mint a férfiaké, de egy üzletasszony ne hordjon cuki rózsaszínt.

Ha valakivel tárgyalok, beszélgetek, hogy nézzem meg az órát?

Ha azt akarom, hogy vegye észre magát, és menjen már elfele, akkor feltűnően, pár másodpercig nézhetem az órát, majd zavart mosollyal nézzek fel. Egyébként pedig akkor lesz a legkevésbé feltűnő, ha miközben én beszélek, lepillantok, majd felnézek.

Ha a saját irodájában tárgyal valaki, remek dolog, ha az ő helyével szemben a falon van falióra. És nem az angol arisztokrácia faszekrényes, bimm-bamm állóórája, hanem a leginkább látható színelosztású, falra rakott óra.

Ha előadást tart, ugyanez az eljárás. Akkor tegye csak ki lecsatolva a karóráját az asztalra, ha állva onnan is látja. Mert megemelgetni ugyanolyan sértő. (Egyszer egy főiskolai kollégiumban a srácok az előadói asztalomra fektettek egy méretes konyhai faliórát. Imádtam!)

És ha már az előadás felmerült, ott aztán duplán érvényesül a „tól-ig” szabály. Ha húsz perces előadásra kérik fel, az húsz és nem huszonöt!! A legnagyobb sértés a következő előadó elől elvenni az időt. Ezt elkerülendő egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy szervezők az előadói pódium elé leraknak egy képernyőt, amin visszafelé ugrik a perc- (sőt másodperc-) mutató, hogy hány perc van még hátra az előadásból. Ez biztosan kemény figyelmeztetés a túlbeszélő típusoknak. Engem kimondottan zavar, szoktam kérni, hogy fordítsák el. Aki már volt az előadásomon tudja, hogy pontosan kezdek és pontosan fejezem be, mert tisztelem a hallgatóságot.

„Az idő olyan, mint a vonzerő. Az embernek sosincs annyi, mint amennyit gondol.” (Khaled Hosseini)

Görög Ibolya

protokollszakértő, író

www.gprotokoll.hu

A szerzőről

Görög Ibolya protokoll szakértő, író és előadó, a magyar protokollszakma egyik legismertebb szakembere. 1987-től 1999-ig a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőnöke, így pályafutása alatt hét miniszterelnök protokoll tanácsadója volt. Munkásságát 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetéssel ismerték el. 1999-től felnőttképzésben oktat, szakmai könyveket ír és előadásokat tart. Gyakori vendége az országos televízióknak, illetve rádióknak is.

A GProtokoll Szaktanácsadó Bt. ügyvezetőjeként országszerte tart előadásokat cégeknek, közszférában dolgozóknak, diákoknak és felnőtteknek egyaránt. Stílusa gyakorlatias és humorral fűszerezett. Legfontosabb témái a viselkedéskultúra, protokoll és etikett.

Előadásaiban gyakran szó esik az időbeosztásról, és az időmérő eszközök használatáról. Ezért felkértük, hogy ossza meg velünk a legfontosabb tudnivalókat a karóra használatáról, protokoll szakértői szemszögből.